Magyar szerkezettár

keres

ts ige

1. megtalálni igyekszik <valakit, valamit, akinek, aminek a hollétét nem ismeri>. keresik a tettest; keresi a tollát. | biz pejor: ▸ valakin keres valakit, valamit

2. (t. n. is ) találni igyekszik (valakit, valamit, akire, amire szüksége van). állást, fűtőt keres; lakást keres; szórakozást keres; ▸ keresve sem találni jobbat | ▸ keresi a szavakat | ▸ keresi a veszélyt ▸ megkapta, amit keresett | ▸ valakinek a kedvét a kegyeit keresi

3. igyekszik kitalálni, kisütni valamit. megoldást keres; ürügyet keres.

4. tudakozódik valaki után, mert találkozni v. beszélni akar vele. a főnököt keresem!

5. érdeklődik valami felől, amit venni szeretne. cipőt keres.

6. ▸ mit keres valaki, valami vhol?

7. (t. n. is ) munkájával (rendszeres) jövedelemre tesz szert. havi kétszázezret keres; (valamivel) jól keres. | ▸ valakin, valamin keres 20%-ot keresett az árun.

[?↔kerít ]

____________________

szállt

→ száll ⊕ t[Pst.NDef.3Sg]

száll

tn (és ts) ige

1. <állat, légi jármű, elhajított tárgy v. könnyű test> a levegőben (nem nagy sebességgel) mozog, repül. | ts ▸ szállja a por, a korom

2. vál <gondolat, képzelet> vmerre, valakire, valamire irányul, terelődik. messze száll a gondolatom. | irod <hang, dallam vmely közvetítő közegen keresztül> terjed. | <hír, hagyomány> szájról szájra, nemzedékről nemzedékre terjed. híre szállt a faluban, hogy ...

3. lefelé mozog, alacsonyabb helyre jut. ▸ sírba, koporsóba száll ▸ pokolra száll | ▸ lejjebb száll | ▸ magába száll

4. <lóra, közlekedési eszközre> felszáll, beszáll. hajóra száll. | ▸ tengerre száll | ▸ partra száll

5. megszáll valakinél, ill. vhol. fogadóba szállt, kihez szállsz?

6. rég v. vál <kif-ekben:> vmely küzdelemre készül, küzdelmet kezd. hadba száll; ▸ perbe száll valakivel, valamivel ▸ táborba száll

7. vál örökségként jut valakire. fiára szállt a trón.

8. <kif-ekben:> vhova jutva vmely hatást fejt ki. ▸ fejébe száll ▸ fejébe száll a dicsőség ▸ álom száll a szemére ▸ béke száll a szívére a szívébe ▸ szállok az úrnak az úrhoz

[?]

t[Pst.NDef.3Sg]

____________________

s/angyal

→ s ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ angyal

s¹

[ess] fn

1. mássalhangzó: a nyelv és a szájpadlás eleje közt képzett réshang, a zs zöngétlen párja.

2. ennek írásjegye (s, s). | <rövidítésként:> ▸ s ▸ s ▸ s

s²

ksz

és. jelen s múlt; ki s be; hívlak, s nem jössz; ▸ s a többi

s cxn a) tud másodperc; b) fiz út;

s cxn a) fil a logikában: alany; b) vegy kén; c) föld dél (égtáj).

/[Hyph:Slash]

angyal

1. vall | némely vallás hitvilágában isten környezetéhez tartozó jóságos szellemi lény. | a bibliában: isten hírnöke. | őrangyal.

2. ▸ bukott angyal

3. ▸ öldöklő angyal a halál angyala

4. biz segítő, önzetlen személy, kül. nő. angyal vagy!; ▸ földre szállt angyal

5. vál szép, fiatal nő. szőke angyal. | <kedveskedő megszólításként.> gyere, angyalom!

6. ▸ az angyalát! ▸ angyal szállt el fölöttünk a szobán keresztül

[ lat<gör ]

____________________

szobán

→ szoba ⊕ -n

szoba

1. huzamosabb emberi tartózkodásra, kül. lakásra alkalmas (, ablakkal, ajtóval ellátott) helyiség. hivatali szoba; albérleti szoba.

2. ennek berendezését alkotó bútorzat. kombinált szoba. | (jelzőként) ▸ egy , két szoba bútor

[ vszó:lat v. germ ]

-n¹

hat-rag (mássalhangzós végű v. v tövű névszókon)

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

-n²

hat-rag

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.

____________________

a → az

____________________

fölöttünk

→ mi ⊕ fölött ⊕ ünk[1Pl]

mi¹

tbsz 1. sz-ű szem névm (ált. érzelmileg színezett m-ban v. más személlyel való szembeállítás esetén) nép mink

1. én és az(ok), aki(k)ről, ill. aki(k)nek a nevében beszélek. mi is itt vagyunk; mi, nők.

2. <értekező prózában, szerénységből:> én. ezt mi is úgy véljük. | <“fejedelmi többes”-ként:> én (, az uralkodó).

3. ritk kedvesk v. gúny <kül. gyermekekhez szólva:> te v. ti. hát mi még nem alszunk?

4. (birt jelzőként, -nk szjeles birtokszó előtt) a hozzánk tartozó, a birtokunkban levő. a mi szobánk. | ▸ ez a mi emberünk | nép tréf elbeszélésben: a már említett. a mi legényünk sem volt rest.

[ fgr ]

mi²

névm

I. kérdő

1. miféle dolog? mit eszel? miről van szó? | (m-értékű szóként) biz ▸ mi? jó, mi! | ▸ mire? mire hordja úgy fenn az orrát? | ▸ mire föl?

2. <valaminek a mibenlétét tudakolva:> miféle jellegű, tulajdonságú dolog? mi a giccs? | milyen foglalkozású személy? mi leszel? | <valaminek az árát, értékét kérdezve:> mennyi? mibe kerül?; mit ér? | (mn-ként) miféle? mi célból?

3. <kül. felkiáltásokban, kérdő jelleg nélkül.> ▸ mit látnak szemeim! ▸ mit tesz isten ▸ még mit nem! ▸ mi nem ▸ majd megmondom mi! | ▸ mit ? ▸ mit nekem, neked ▸ eh, mit! ▸ vagy mi diót v. mit rágott. | <vágy kif-ére, felt módú igével, tagadó m-ban:> bármi. mit nem adnék érte! | (mn-ként) <tagadó értelmű kérdésben:> semmi. mi közöm hozzá!? | ▸ mi tűrés-tagadás

4. (értelmezőszerű nyomósítással, ragozatlanul) ▸ mi minden mi mindent láttál? | <érzelmileg színezett kérdésben v. felkiáltásban:> mi az ördögöt csináljak?

5. (mn-ként) rég | mekkora! mi szégyen! | (hsz-ként) irod mennyire! mi szép.

II. von kissé rég, vál ami. | ▸ van nincs mi van mit nézni. | ▸ nincs mit | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, meg nem határozott dolog jelölésére:> ami. ki mit tud, azt teszi.

III. htl

1. ▸ majd mit mondok mondtam

2. nép (és) más efféle. vitt egy kis kolbászt, mit az útra.

3. <kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, esetenként más-más dolog kif-ére.> [mit csinálsz esténként?] mikor mit.

4. ▸ mi, mi nem mitől, mitől nem, megjött a jókedve. | ▸ ha mi

IV. ált

1. ritk <kérdő alakú von névm-sal v. hsz-val:> bármi. szedd össze, mi hol van.

2. ▸ mi sem mit sem tud róla; mi sem egyszerűbb.

[ fgr ]

mi³

fn zene

szolmizálásban: bármely dúr hangsor 3. hangja.

[ nk:ol ]

fölött → felett

ünk[1Pl]

____________________

I. hsz

1. a szóban forgó helytől távolodva, ill. onnan egy távolabbi helyre. elvitte, el egészen amoda.

2. (msz-szerűen) <távozásra, ill. eltávolításra való erélyes felszólításként.> el innen!; el vele!

3. ▸ el van

II. ik

1. vhonnan távolodva, ill. távolodást előidézve. elutazik, ellök. | a kiindulási ponttól egy távolabbi pontig jut(tat)va. elér, ellát, elküld [vmeddig]. | vhonnan vhova haladva, valaki, valami mellett elhaladva. elsuhan [előtte]. | <jelentéstömörítő igékben.> elkívánkozik, elijeszt.

2. valaminek az irányát, helyzetét, állapotát, tulajdonviszonyát megváltoztatva. elfordul, elkér, elad.

3. szét, ketté. elreped.

4. vhonnan szétterjedve, valamit egyre inkább betöltve. elborít, elhíresztel.

5. úgy távolodva vhova, ill. távolítva valakit, valamit, hogy ott már nem látható, nem érzékelhető. elsüllyed, eltitkol.

6. úgy, hogy valami teljesen elfogy v. elhasználódik. elissza [a vagyonát], elforr [a víz].

7. <mozzanatos cselekvés, történés megnevezésében, ill. a kezdő mozzanat kif-ére.> eldördül, elindul. | <ugyanez visszaható névm-os kapcsolatokban.> elneveti magát.

8. <a cselekvés, történés fokozódásának v. kiteljesedésének kif-ére.> elszegényedik.

9. <a cselekvés, történés befejeződésének, lezárulásának kif-ére.> elolvas, elvirágzik.

10. gyak. pejor <a cselekvés, történés túlzott mértékének kif-ére.> elhízik.

11. pejor <rossz eredménnyel végzett cselekvés megnevezésére.> elnevel, elír.

12. <tartós, folyamatos, ill. elaprózott cselekvés, történés megnevezésében.> elborozgat, eléldegél. | <annak kif-ére, hogy valaki, valami képes vmely (hosszabb) cselekvésre.> elálldogál; elgagyog [németül].

13. <a mondott cselekvés ellenkezőjének kif-ére.> elhasonul.

14. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> el-elbóbiskol.

[←elé ]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4